SZERETEM...bár elméletileg június elején kimondtuk a végét, nem megy...nem tudunk egymástól szabadulni...és még mindig szeretem...ahogy Ő is engem...újra és újra egymás karjaiban kötünk ki, hálát adva minden egyes pillanatnak, ami nekünk jut...bár sajnos nagyon ritkán, sokkal ritkábban, mint korábban, de ennek is örülünk...és töretlenül várjuk a következő adandó alkalmat, amit lopva együtt tölthetünk...nincs lelkiismeret-furdalásom...kicsit sem...amit elém sodor a sors, azt el kell venni...sajnos Őt teljesen nem tudom elvenni, de ami adódik, azt igenis kihasználom...mert nekem ez jó...
SZERETLEK TÉGED Zé, teljes szívemből :)