Brüsszel

sajnos letelt a három nap turistáskodás...pedig mennyire élveztem...a készülődés, csomagolás, repülés, hotel megkeresése...aztán irány a városnézés...pénteken konkrétan reggel fél10-től este 7-ig talpaltunk...annyi pihenővel, amíg beültünk ebédelni, és a kétszer kb 15 perces metróút...akkor ugye nem kell elmondanom, hogy este 8-kor úgy dőltünk el, mint két krumplis zsák, és másnap úgy keltünk, hogy mindenütt izomlázunk volt...még most is be van durranva a vádlim...de isteni volt, imádok külföldiában lenni, új helyeket felfedezni, más kultúrákba belelátni...jajj, de vissza mennék...vagy ha nem oda, akkor egy újabb helyszínre, amit felfedezhetek...

irány

Brüsszel....alig várom a holnapot...végre újra repülőre szállok, és utazom :)
igaz, csak három nap, de nem baj...a lényeg, hogy megyek, kimozdulok, magamra figyelhetek

persze rossz itthon hagyni a gyereket, főleg, hogy épp ma betegedett le...na meg R-t :)

de csak három nap...se telefon, se net, se munka...csak én és a barátnőm, és Brüsszel :)

bőven

lenne miről írnom, de konkrétan annyira fáradt vagyok, hogy nincs erőm összeszedni a gondolataimat...majd később :)

egy hét

tömény levelezés, telefonbeszélgetés, és sms-ek után, holnap végre találkozunk...őrülten kíváncsi vagyok...bár rengeteg fotót láttunk egymásról, meg ilyesmi...mégis izgulok...vajon működni fog a kémia...ott lesz az a kis bizsergés vagy sem...szeretném, nagyon...már igazán megérdemelnék egy normális kapcsolatot...az a vicc, hogy Ő most haza utazott a szüleihez...és konkrétan megmutatott a szüleinek...a fotóimat, és hogy még ugyan nem látott, de már imád...ez kicsit olyan, mintha Ő már látatlanban tudná, hogy minden oké lesz, és összejövünk...:D
vicces...na de majd holnap kiderül :)

van olyan,

hogy az ember döntésképtelen...mikor tudja, érzi, hogy döntenie kellen bizonyos dolgokban, mégsem teszi...miért, ki tudja...vagy mert nem mer dönteni, vagy mert nem tudja, melyik döntés mellett voksoljon...de tény, ez egy felettébb kellemetlen állapot...na, hát ezt érzem most én...de a legszarabb az egészben, hogy tudom, mit kéne tennem, még érvekkel is alá tudom támasztani, mégsem vagyok képes rá...talán azt várom, hogy majd miattam más lesz, majd én megmutatom, hogy igenis sikerül...pedig legbelül tudom, hogy nem...és mégis...na és persze a végén, mikor már muszáj a döntést meghozni, természetesen csak nekem lesz rossz...megint csak én fogok szenvedni, összetörni...francba ezzel a vívódással...:S

20 év

után újra összeült az egykori 8.c osztály...igaz, nem túl sokan, de ha jobban belegondolok, az osztály magja volt ott...baromi jól sikerült, hatalmas sztorizások mentek, az ofő csuda jó fej volt, semmit nem változott...az hely szuper volt, nem hiába imádom a Ponyvaregény éttermet, ami persze szokás szerint fullon volt :)

aztán még beugrottam Gé-hez, vittem neki pizzás csigát, amit ebédre sütöttem...de mivel ott voltak a gyerekei, és már aludtak, az alsó szinten dumáltunk kicsit, váltottunk pár puszit, és jöttem haza...amúgy meg dög fáradt voltam, de tele élménnyel, nem is volt könnyű elaludni :)

egyszóval SZUPER volt :)

konkrétan

hízik a májam...nem kicsit...szóval, mindig is tudtam, hogy jó dolog az őszinteség, és még jobb másokból kiszedni az igazságot, majd nyomi az orruk alá...aztán jöhet a puncsolás...nem tehetek róla, szeretem, ha puncsolnak nekem :)

köcsög én :)

szar

a napom...hogy miért? magam sem tudom...talán a tegnap este elmaradt randi okozta csalódás lebeg még körülöttem, nem tudom...bár biztosan van annak is hatása...mert kétes érzéseim vannak, kétségeim vannak, és utálom a bizonytalanságot...most pedig az vagyok...nem tudom mi van, miért van, vagy épp miért nincs...nem lehetne, hogy a kezdődő, kialakuló kapcsolatokból kihagyjuk ezt a nagyon szar, de mégis valahol elvielg jó ismerkedős szakaszt????...én szívesen átugranám, és kezdeném onnan, amikor már tuti egy párnak számítunk, ahol nincsenek bennem kérdések, hogy vajon akar-e még látni, vajon fel fog-e hívni? ha nem hív, miért nem hív, ha nem tudunk találkozni, akkor tényleg nem tudunk mert közbejött valami, vagy ez csak egy jó kifogás...áááááááááááááááááááááááááááá, nem bírom én ezt...tudom, a hülye női agy, ami kombinál...miért nem tudunk ilyenkor mi is annyira egyszerűen, feketén-fehéren gondolkozni, mint a pasik?
vagy ők is agyalnak ilyeneken?...szerintem nem...de mit tegyek, ha utálom ezt az állapotot...de persze, mikor beszélünk, ugyanúgy "gyönyörűm", "imádlak", "hiányzol" stb szavak tarkítják a beszélgetést részéről, na de mint tudjuk, szavakkal tele a padlás, nekem tettek kellenek...az, hogy együtt legyünk, találkozzunk, randizzunk, ismerkedjünk...

na jó, azt hiszem, ma kissé hisztis és frusztrált vagyok...betudom ezt a mai gyümölcsnapomnak, mert baromi éhes vagyok, miközben mellettem mindenki nyálcsorgatóan finom ebédet eszik :):):)

lefoglalva

a repcsijegy, a szállás, és novemberben irány Brüsszel :)

alig várom mááááááááááárrrr, úgy fogok visszaszámolni, mint egy kisgyerek :)

de régen voltam már külföldön, de régen repültem már, itt volt az ideje, hogy kicsit magamra is költsek :)

ma

munka után ismét gyors készülődés, és irány a verseny, Zé jön értem...ma este is nomád élet lesz, se fürdő, se szállás, majd alszunk koszosan az autóban :) mit számít, hisz úgyis hulla fáradtak leszünk...inkább indulás előtt nyomunk egy gyors közös zuhanyt ;)

fura, legutóbb szeptember 2-án voltunk együtt, ami baromi régen volt, illetve 19-én ide jött a melóhelyemre, hogy átadja az ajándékot...

persze közben mardos a lelkifurdalás, mivel a nagy kihagyások közben azért én ismerkedtem...Zé is ezt akarta, vagyis ezt mondta, tudom, titkon nem akarja...de nem lehetek örökké a szeretője, Ő pedig lépni nem fog...és emiatt most szarul érzem magam...tudom, nem kéne, hisz neki van felesége...de már az új fiú miatt is van lelkifurdalásom, bár vele még még csak ismerkedési fázis van, ki tudja, talán neki is van még más szál mellettem...de hát ez vagyok én, ezért sem lennék képes senkit megcsalni...mert már a puszta gondolatától is szarul érzem magam...sebaj, ma azért megpróbálom magam jól érezni, nem gondolni semmi ilyenre....

egyszerűen

csak jó napom volt tegnap...meló után Kopaszi gát, Ponyvaregény étterem, kellemes társaság, gyorsan repülő idő, majd haza, mosolygósan elalvás...

lesz ismétlés...és remélem nem csak egy...de már most várom :)

ennyi....

fasza

annyira, de annyira "szeretem", amikor a családtagjaim beleugatnak az életembe, helyettem döntenek el mindent, és azt gondolják teljes természetességgel, hogy nekik ehhez joguk van...hát a fa...om...

kezdve a nővéremmel, aki eldönti helyettem, milyen tortát "akarok" ÉN a szülinapomra, és felháborodva bevágja a durcát, mikor közlöm, hogy NEM, nem kérek olyan tortát...mire Ő közli, hogy amilyet én szeretnék, olyat Ő ugyan nem süt, mert az snassz...akkor süssek magamnak....fa...om...senki nem kérte meg, hogy süssön a szülinapomra tortát, de ha már azt mondja, ne vegyünk, majd Ő süt, akkor hadd döntsem már el én,milyet szeretnék...

aztán folytatva anyámékkal...nem elég, hogy szó nélkül felmegy a lakásomba, és úgy dönt, neki nem tetszik a rend és tisztaság, nekiesik és kiganézza a konyhát...fasza...és csodálkozik, hogy nem örülök neki, és nem hajbókolok amiért megcsinálta...hát nem, ez az én lakásom, oda ne menjen fel csak úgy, amikor nem vagyok otthon, és ne pakoljon, ne kotorásszon a cuccaim között, majd végképp ne vágja a fejemhez, hogy kupi volt...igen bazdmeg, minden este 7-re esem haza, bocs, hogy nincs kedvem minden nap, minden este a lakásban csúszni-mászni, és takarítani, mikor azt az időt a gyerekemmel tölthetem...viszont a hétvégéimet erre szánom, és nem esz meg a kosz...

na és akkor ugye jön még apám, hogy reméli, ha jönnek a szülinapomra, ki lesz takarítva, mindenhol...mondom, igen, ki lesz, de ha nem tetszik, nem kell feljönni...erre Ő közölte, hogy na, akkor egy gonddal kevesebb, akkor nem is jönnek, Ő inkább megy az erdőbe...hát menjél bazdmeg...pont leszarom az egész szülinapomat úgy, ahogy van, én megünneplem szombatom a barátokkal, nekem az többet fog jelenteni...és még Ő van megsértődve, amiért vissza mertem szólni...majd még inkább csodálkozik, hogy megfogtam a gyereket, és szó nélkül eljöttem...

na erre mondják azt, hogy a családját nem tudja megválasztani az ember...pedig néha nagyon jó lenne

bár ne élnék egyedül, bár ne lennék rájuk utalva...azt hiszik, nekem kurva nagy élmény, hogy egyedül nem tudom a gyerekfelügyeletet megoldani, mert nincs addig suli, amíg haza érek...persze mikor azt mondom, hogy a gyerek már járhatna haza egyedül, arra azt mondják, Ó nem kell, nekik ez nem teher...de azért nekem oda tudják vágni az orrom alá, hogy Ők mennyit segítenek...hát ilyen áron NE segítsenek inkább

na jó, most azt hiszem kidühöngtem magam....

szuper

szuper hétvégében volt részem...úgy alakult, hogy már pénteken este Zé után tudtam menni, mert az exem mégsem ment...amit kicsit sem bántunk...az éjszakai futam szuper volt, és még ahhoz képest, hogy Zé versenyzett, sokat is tudtunk együtt lenni...visszafelé, pedig már én navigáltam neki...utána irány a sátor...hatalmas feeling, gyerek korom óta nem sátoroztam...a szombat is nagyon jó volt, azt leszámítva, hogy Zé autója megadta magát, így maga a verseny kissé unalmassá vált, sajnáltam nagyon, hogy ki kellett szállni a futamból...viszont még a szombat éjszakát is ott töltöttük, és csak vasárnap reggel jöttünk haza...régen volt részünk ennyi időt együtt tölteni, isteni volt :)

még mindig

SZERETEM...bár elméletileg június elején kimondtuk a végét, nem megy...nem tudunk egymástól szabadulni...és még mindig szeretem...ahogy Ő is engem...újra és újra egymás karjaiban kötünk ki, hálát adva minden egyes pillanatnak, ami nekünk jut...bár sajnos nagyon ritkán, sokkal ritkábban, mint korábban, de ennek is örülünk...és töretlenül várjuk a következő adandó alkalmat, amit lopva együtt tölthetünk...nincs lelkiismeret-furdalásom...kicsit sem...amit elém sodor a sors, azt el kell venni...sajnos Őt teljesen nem tudom elvenni, de ami adódik, azt igenis kihasználom...mert nekem ez jó...



SZERETLEK TÉGED Zé, teljes szívemből :)

nyaralás

imádok nyaralni...szerencsére a fiam pont olyan víz és nap és strand imádó, mint én...vagyis Ő leginkább vízimádó...a strand tökéletes volt, az idő kegyes volt hozzánk, egész nap a vízben, a medence szélén a napon, jó volt nagyon...mondanom sem kell, hogy milyen barnára sültem...

ma még szintén nyomunk egy kis pancsolást, na meg holnap is, aztán irány az újabb helyszín, Szeged

szabadsdág

végre, végre, elérkezett a jól megérdemelt éves szabadságom...két hétig az iroda felé sem megyek...juhéj...de már rám fér...a főnököm "remegő" kézzel írta alá a szabis tömböt, és mondta, "basszus, elengedlek két hétre, mi lesz itt addig?"...hát ez már ne az én gondom legyen, de tény, hogy jót tett a májamnak :)

mikor indultam haza, akkor is mondta, "basszus, te nem jössz két hétig" :) de olyan aranyos volt tőle, és tényleg jó érzés, hogy hiányolni fog...mi tagadás, ha a jobb kéz nincs ott...hát :)

viszont most is tök jó idő lesz, úgyhogy ki kell ezt is használom, remélem holnap el tudok menni valahová strandolni...bár barátnőm kedvesen bekavart, úgyhogy ha nem lesz más, kénytelen leszek egyedül strandolni...

még nyaralás előtt gyorsan megcsinálom a körmeimet, ma meg még lenyúzom magamról az oda nem kellő szőrzetet is :)

szabadság, SZERETEM :)

zűrös

napok, húzós hetek, iszonyú sok munka, kavargó magánélet...nincs kedvem leírni...majd ha nyugodtabb leszek, és kevésbé kimerült, akkor talán újra lesz erőm kifejteni dolgokat, gondolatokat...:S

mehetnék már végre szabira...

sporty girl

tegnap ismét nagyon sportos voltam...reggel bringára pattantam, és irány a meló...nagyon jó hűvös volt még reggel...naná, hogy a kollégáim jól kiröhögtek, mikor meglátták a nem épp szexi külsőmet, és a fejkendő búrámat...meg is örökítették fotón...na de hazafelé olyan kurva meleg volt, hogy azt hittem megdöglöm...aztán hazaértem, gyors zuhanyzás, hajmosás, és irány Diósd, csajos filmnézős este...az exem feleségével együtt néztük meg az Igazából szerelem című filmet...hát baromi jó volt...aztán a film közben még az exem, Bé is haza ért, baromi jó fej volt, hozott nekünk a Mekiből jeges frappét...úristenm de finom volt...éjjel fél 12-re már sikerült is haza érnem...kb 2 perc alatt aludtam el, és reggel azt sem tudtam, hol vagyok...szóval most baromi fáradt vagyok, de nem bánom, jó este volt :)

fáradt

be kell valljam, hogy hulla fáradt vagyok...szombaton hajnalban kelés, süti sütés, majd reggel 8-ra már a fiam iskolájában voltam, felújítani...szóval, régi termet kiüríteni, összes cuccot, bútorokat, padokat, székeket, millió dobozt a másik épület 2.(!) emeletére felcipelni, majd az új terem festése...khm...apósom, egy másik anyuka, és én festettünk...életemben először csináltam ilyet, de élveztem...aztán délután kis napozás, majd volt Általános Iskola találkozó, este kb 10-kor beestem az ágyba...ma reggel szintén kelés, irány a suli, munka folytatódik...még fel kellett tenni a tapéta csíkot...szóval, egyetlen apuka volt segíteni, tehát ki csinálta a tapétázást?...hát én, meg a barátnőm...ezt is életemben először...kurva magas létrán kellett egyensúlyozni, az ofő már attól rosszul volt, ahogy a létrán fel-le "rohangáltam"...hát nem mondom, hogy mindenhol tök egyenes lett, de szívünk-lelkünk benne volt a munkában, és szerintem szép lett a terem...de olyan rohadt fáradt vagyok, és annyira izomlázam van, hogy alig élek...pedig még egy újabb adag sütit megsütöttem, és elkezdtem itthon is kitakarítani, de már baromira unom :)

meg igazából várom, hogy Zsé hívjon, mikor ér fel Pestre, és tudunk-e még találkozni...ha nem, nem kap a sütiből :)

jajj de tudnék most aludni...iszom is egy kávét

szuper

kis nap volt a mai...reggel felkerekedtünk, és irány a természet...fogaskerekűvel felmentünk a gyerekvasútig...ott kicsit elidőztünk, majd a vasúttal felmentünk Hűvösvölgybe...ott egy laza ebéd, pizzázás, majd ismét egy kis játszótér, és végül villamossal haza...jól elfáradtunk, de még végül lementünk a Duna-partra fincsi fagyit enni...jó kis nap volt

randi

szombaton átmentem tesómékhoz, csináltam neki szép körmöket...majd ők elmentek cseresznyét szedni, vitték a fiamat is...este is náluk aludt, tehát nekem lehetőségem nyílt randizni :)
ami pedig szuper jól sikerült...városliget, csónakázó-tó, hatalmas séta a ligetben...este egy jó mozi, na meg jó kis beszélgetés, sok nevetés...éjfélre már sikerült is haza érnem...szóval mindent összefoglalva, baromi jó kis szombatom volt

vasárnap sikerült végre a saját körmeimet is megcsinálni, bár nem olyanra sikerült, mint szerettem volna, de sebaj, majd ha nő, jobb lesz, a lényeg, hogy ápolt...

ma meg ki kéne találni vmi jó kis szabadtéri programot a gyerekkel...ja, meg barátnőzés van ma...strandoláshoz elég meleg van?...mindjárt kiderítem

csütörtök

bár annak ellenére, h Zé kedd óta folyamatosan ontja az sms-ket, behív a gmail chat-re, és dől belőle a szerelmi vallomás, sőt, párszor még fel is hívott, én tartom magam...eleinte baromi nehéz volt, és nagyon távolságtartó és rideg voltam vele...de érzem, kedz elszállni a haragom, és egyre inkább tudok vele úgy beszélni, mint mikor még nem volt közük egymáshoz...hogy ez minek köszönhető?...talán annak, hogy felfogtam, ennek mindenképpen vége lett volna egyszer, és úgy tűnik, a lehető legjobbkor lett vége...hiszen ha Ő pénteken nem közli, én nem veszem észre Zsé-t...vagyis észre veszem, de nem nyitok, és nem adok lehetőséget neki a közeledésre...de így adtam...és lám, már négyszer randiztunk...és lám, jól érzem magam vele...tegnap is jó sokat dumáltunk, nevettünk, nagyon kedves...és azt hiszem, vonz is :)

szombaton is randizunk, legalábbis remélem, mert a tesóm azt mondta, ott aludhat a gyerek náluk...és ezt most ki fogom használni, ha már a körmét megcsinálom :D

mindenes

szóval még hétfőn se nagyon tudtam megszólalni....kisfaim halál édes volt, mikor szóltam hozzá suttogva, ő is úgy válaszolt...tegnap azért már kezdett vissza jönni, ennek örömére délután betoltam egy dupla csokis magnumot....tegnap Zé csak nem bírta ki, h ne keressen, írt cheten...elég sokat...nem voltam vele kedves...leginkább tiszta közönyt próbáltam felé mutatni, azt hiszem, nem vette be...erre még délután felhívott, és csak elmondta, amit akart...nem volt jó hallani, mert így még kevésbé sem értem a döntését...ezért arra kértem, ne keressen többet, és felejtsen el, mert én is el akarom Őt felejteni...kurva szar volt kimondani...de kicsit megkönnyebbültem....ennek örömére ma reggel ismét az uszodában kezdtem a napot...ettől most hulla vagyok, de nagyon...

egyelőre úgy néz ki, tényleg nyíladozik az a másik ajtó...legalábbis, ha Isten is úgy akarja, akkor holnap ismét Zsé-vel program...

megrendeltem kis tinim ajándékát is, holnap megérkezik, sztem én kíváncsibb vagyok, mint Ő :)

továbbra

sincs hangom...sőt, még annyi sincs, mint szombaton...na jó, mondjuk nem is kussoltam...igaz, szombaton egész nap egyedül voltam, és csak feküdtem, filmet néztem, de este elmentem moziba Zsé-vel...másnaposok 2...mit mondjak, szarrá röhögtem magam...aztán még majdnem éjfélig ültünk a Margit szigeten és beszélgettünk...tehát nem kifejezetten pihentettem a hangszalagjaimat...ma meg délelőtt takarítás, aztán ismét Zsé-vel Kopaszi-gát...istenien jó idő, bár mikor indultam épp szakadt az eső, de szerencsére mire oda értem, már újra hét ágra sütött a nap...még mindig szuper helynek tartom a gátat...feküdtünk a fűben, és dumáltunk, de sokszor simán el tudtam volna aludni...aztán ettünk finom kenyérlángost is...esküszöm holnap tényleg nem szólalok meg...bár meló lesz, nem tudom, hogyan fogom kivitelezni azt, hogy nem beszélek...

este

úgy alakult az estém, hogy nem maradtam egyedül...meló után szép körmöket varázsoltam Ritukának, majd irány a Szabadság-tér, belvárosi fesztivál...depis hangulatom miatt nem sok kedvem volt menni, de mivel megígértem, és mások is vártak ránk, így nem mondtam le...az elején még nagyon nem volt az igazi...aztán beindult az este...már alapban fájt a torkom, és kicsit be voltam rekedve, de ma úgy keltem fel, hogy konkrétan semmi hangom nincs, és még jobban fáj...a Szabadság-tér után "csöveztünk" a fűben ülve a Gödörnél, ezer ember, eszméletlen hangulat...majd Egyetem-tér, Jannis' Pub...mit ad isten, karaoke este...szóval fél 4-re keveredtem haza...nagyon sokat röhögtem, nagyon szuper volt...és talán már tegnap elkezdett kifelé nyílni az a bizonyos másik ajtó???? ki tudja...talán ma kiderül, érdemes-e kitárnom, és belépnem azon az ajtón...

már csak azt nem értem, ha majdnem hajnali 4 óra volt, mikor lefeküdtem, mi a picsáért keltem fel 3/4 hétkor???

the END

itt a vége...eddig tartott...ilyen az élet...de mikor bezárul előttünk egy ajtó, egy másik kinyílik...remélem, nekem is kinyílik egy új ajtó, egy új, és szebb, boldogabb élet felé...bár ez most még mocskosul fáj...tudtam, előbb-utóbb ez lesz....szép volt, jó volt, ennyi....IT'S ALL OVER

össze-vissza

valamiért pár napig nem tudtam belépni...nézzük csak, mi is történt ezalatt...kis csávó haza jött pénteken az erdei iskolából...már nagyon hiányzott...de szerencsére jól érezte magát, és büszke vagyok rá, egy darab ruhát sem hagyott el, viszont a 6 garnitúrából hármat úgy hozott haza, ahogy elvitte, tehát volt olyan nap, amikor "elfelejtett" tiszta ruhát venni :D sebaj...

Zé pénteken ment Soltvadkertre, versenyre...úgy sajnálom, hogy nem tudtam vele menni...de drukkoltam tiszta erőből...ötödikek lettek...sajnos egy karó miatt hibapontot kaptak, ami a harmadik helyről lenyomta őket az ötödikre...de én így is büszke vagyok Rá...nagyon

hétvégén gyerekezés volt, gyereknap, városliget, biciklizés, stb...

a kölökkel egyen bringás gatyában és bringás kesztyűben nyomjuk :) olyan édes rajta :)

hős

egy hősnek érzem magam...tegnap biciklivel jöttem dolgozni...szinte mindenki őrültnek nézett, mivel ez nekem napi kb 50 km tekerést jelentett...szerintem nem volt megterhelő, anygon jól esett...hazafelé elkapott egy kis zuhi, ami még fel is frissített...ma reggel pedig, mivel Zé nem tudott jönni, úgy döntöttem, elmegyek úszni...reggel 6.kor már ott toporogtam a bejárat előtt...40 perc úszás, 10 perc szauna, gyors készülődés, és irány a meló...

kiscsávót is sikerült hívnom tegnap este...nagyon jól érzi magát, élvezi a tábort...csak nekem hiányzik marhára a kis szaros feje...de már pénteken szerencsére jön haza

remélem holnap reggel Zé tud jönni, és akkor elmondhatom, hogy tök jó hetem volt :)

ünnep

fasza kis nap volt a mai...a tegnapi folytatásaként...ugyanis tegnap szabin voltam, és hála az égnek, elkészült Zé ajándéka, így napközben el is tudtam menni érte...
ma reggel pedig ismét irány az Alföld, EGYÜTT...és ma van a születésnapja, és mégis velem töltötte ezt a napot...istenien jó volt...örült nagyon az ajándéknak is, sőt, még sutyiban el tudtam mellőle lógni egy cukrászdába, vettem sütiket, meg gyertyát is, hogy tényleg kerek legyen az ünnep...az idő is kegyes volt hozzánk, nagyon meleg volt...
most újra itthon, egyedül:( de nem szomorkodom, erőm sincs hozzá, olyan fáradt vagyok...

nagyon

jó az új "kis" TV otthon...álom szép a kép...és végre, este, mikor a gyerek lefeküdt, tudtam ott filmet nézni és közben vasalni...nekem ez a kettő valahyogy együtt jár, így az utóbbi időben nem kis mennyiség halmozódott fel :D
na de most behoztam a lemaradást...

úgy elkapott a tetű allergia, hogy alig kapok levegőt, virágzik ez a hülye nyárfa, nekem meg taknyom nyálam egybe folyik...viszket a torkom, fülem, szemem...ezért most tolom magamba a calciumot, remélem elmúlik :S

Zé sajna nem tudott reggel jönni, mert korán indult vidékre...viszont szombaton egész nap együtt leszünk, ami külön ünnep, mert az nap van a szülinapja...őszintén remélem, hogy az ajándéka elkészül péntekig, különben eret vágok magamon....

szuper

kis hétvégében volt részünk...a szombat délelőtt vásárolással telt, majd utána tesómnak csináltam körmöket, addig a gyereket jókat játszottak...ma pedig szintén nem sokat voltunk otthon...délelőtt vásárlás a Sárkányban, vettem kisfiúnak cipőt, meg szandálokat...persze barátnőm engem is rábeszélt egy sarura, megvettem...aztán pedig irány a műszaki áruház...és igen, igen, egy szuper TV-vel tértünk haza...január óta Tv nélkül éltem életemet, meglehetősen jó, egyszerűen csak hiányzott a szobából...és mivel állványt is vettem múlt héten, itt volt az ideje beszerezni a TV-t is...tök jó :)
így gyorsan beüzemeltem, és nekiálltam vasalni, amit ezelőtt is mindig tv-zés közben csináltam, így az utóbbi időben nem kis mennyiséget halmoztam fel...most már elégedett vagyok, ismét olyan a nappali, mint korábban

nagyszerű

napom/napunk volt ma...én szabin, kisfiút elhoztam a suliból ebéd után...kettő óra körül jött értünk Zé, és indultunk a Bakonyba fel apuhoz...Zé megvette a kocsiját, és ma vitte el tőle...nagyon fura volt úgy együtt lennünk, hogy nem tudtunk egymáshoz érni, még egy csók sem csattanhatott el...de szerencsére azért ezt is megoldottuk, megtaláltunk rá az alkalmat...aztán mikor Zé elment, mi is elindultunk haza...fater még örült is, hogy én is mentem, így én vezettem hazafelé...ő meg tudott inni egy kupicával :D

naná, hogy hazafelé megkérdezte, mi van köztünk...próbáltam tagadni, de hiába...ennél jobban ismer engem az apám...meglepődtem azon, ahogy fogadta, és amiket mondott...bár tudtam én, hogy nem ő a gázos a családban, ha kényes témáról van szó...szóval tökre jó fej volt...én meg kicsit megkönnyebbültem, hogy legalább vkinek nem kell vetítenem...már nagyon nehezemre esett a titkolózás...

állat

Ernő, a kangoo master, ma egy állat volt...olyan órát nyomott, hogy azt hittem, ott maradok :D
a kis szadista dög...és mondja az óra végén, hogy még menjünk a másik órájára zumbázni...aha, persze :D

Zé-vel ma jó sokszor beszéltem :) és jön reggel, szerencsére...várom, nagyon...de sajna úgy néz ki, hogy hiába vagyok pénteken szabin, az nap nem fog tudni jönni...sebaj...

próbálok neki ajándékot csináltatni a születésnapjára, de basszus, eddig sehol nem vállalták, amit szeretnék...de nem adom fel...és még Widivel is kell beszélnem, hogy titokban rendeljen egy tortát, valahol ott náluk, és lepjük meg azon a bizonyos napon, ha már sikerül együtt töltenünk :D
imádok meglepetéseket szervezni :) remélem sikerül, és jól fog elsülni

bár én a tortából nem ehetek, mert akkor még tart a diétám, de ez nem lényeg...én csak látni szeretném a mosolyt és a boldogságot az arcán...

hétfős

továbbra is utálom a hétfőket...szarul keltem, ráadásul a buzi kávéfőzőből nem jött le a kávé...késve indultunk, Zé-t is késve hívtam...a kis hülye azt hitte a szombati beszélgetés után, hogy nem is fogom már hívni...de persze ez nincs így...igaz, hogy szombaton azért nem biztos, hogy ezt mondtam volna...Zé ma elment apuval a tanyára, megnézte a terepjáróját, és meg is vette...szerencsére ők elég későn értek haza, én meg elég hamar, így egy csókra össze tudtunk futni...jó volt látni a széles, megkönnyebbült mosolyt az arcán...kis hülye :)...és mivel szombaton egy nagyon kis béna csókkal köszöntem el tőle, ami szerinte még puszinak sem felelt meg, így ma bepótoltam, amit hiányolt...kapott igazi, finom puha csókot...

sőt, lehet, hogy szerda reggel is tud jönni majd, reménykedem


a buzi kávéfőzőm nem akar működni...semmi nem jön át rajta, még a vízkőoldó sem, az ecet sem...pedig vasárnap még semmi baja nem volt...asszem holnap egész napra benne hagyom a vízkőoldót, és este újra próbálkozom majd...viszont így kénytelen leszek kakaót inni kávé helyett reggel :S

vegyes

mit is mondjak...maga a szombati nap, fantasztikus volt...az idő is nekünk kedvezett,meg a társaság, na és persze Zé...de sajnos nem úgy végződött, ahogy szerettem volna...hazafelé már eleve külön kocsival jöttünk, ami azért kb két órát elvett az együttlétünkből...megálltunk Bócsán a fogadóban kajálni, és persze közben beszélgettünk...na, ezt nem kellett volna...vagy talán mégis? magam sem tudom...:S

de tény, hogy még utána telefonon egy bő fél órát beszéltünk, és nem jutottam semmire...majd késő éjszakáig hosszú forgolódás, agyalás, rosszul alvás, és ma reggel kialvatlanul korán kelés...és persze a tovább agyalás...szerencsére jött Ádi, akivel bringázást terveztünk...persze ma már az idő nem volt kegyes, így a tekerés helyett uszoda lett...beugrottunk a Decathlonba, és vettem egy úszódresszt, Ádi pedig megajándékozott egy úszószemüveggel...annyira édes tőle...ja, és, hogy "megtanít" úszni...úgy normálisan...és ma, életemben először úgy úsztam, hogy a fejem a vízben volt, az orrom a víz alatt, a szemem nyitva...wow, ez így mennyivel másabb, mit ahogy eddig csináltam...ráadásul nem tudok gyorsban úszni, és ma már úgy is próbáltam, és az ment a legjobban...Ádi szerint nem vagyok reménytelen :)...utána megpróbáltam aludni, de nem sikerült, úgyhogy ma este tuti hullán fogok az ágyba dőlni...

huh, és tényleg, holnaptól indul a két hetes diéta, a spenótot már meg is főztem...remélem bírni fogom, mert tényleg kellene kicsit fogynom...de most érzek magamban kellő erőt hozzá...hajra

végre

ma péntek van...valahogy lassan telt ez a hét, pedig kedden még szabin is voltam...
viszont a beígért hideg ellenére tök jó idő van...voltam is kint császkálni, naná, hogy ma is az Intersportban...a kis helyes srác, akitől a bringát is vettem, már messziről mosolyogva jön, és körbe ugrál...a fél cég már ott vásárol...a pénztáros lányka is széles mosollyal köszönt ránk :)

de hát ezt a fiúcskát órákig el tudnám hallagtni, olyan lelkesen beszél minden sporteszközről, amit árulnak, mindenről tud mindent, és simán nem akar rábeszélni a legdrágább cuccokra...ráadásul olyan teste van, hogy öröm nézni...csak hát cirka 11 évvel fiatalbb, mint én :D

ma meló után "randizom" Ádámmal, még a jövő héten kezdődő diétám előtt megengedek magamnak a Keserédes-ben egy csokizás, aztán meg egy mnozit is.

és utána alig pár óra alvas után ismét eljött a pillanat, hogy Zé-vel tölthetek egy teljes egész napot...épp most számoltam vissza, hogy legutóbb március végén volt ilyen, bár akkor 3 napunk volt együtt...azóta viszont csak lopott órák, ami bevallom, nagyon kevés volt...van mit bepótolnunk...de várom már :)

és igen

Zé ki tudott jönni, és hozott fincsi kaját...szerencsére a süti is épp készen lett addig, így a desszertet én prezentáltam :)

jajj, de jó volt :D ebéd utáni kis szieszta is megvolt, hmmm, nyami:D
szeretek összebújni Vele, na...:D

lassan készülődöm, hogy kisfiam kérésének eleget téve szép legyek az anyák napi ünnepélyen, és azt a láncot viseljem, amit Ő vett nekem...édes kis pofa, reggel előszedte az ékszeres dobozból, és hozta, hogy

"anya, légyszíves ezt vedd fel az ünnepségre"
egyem is meg, naná, hogy felveszem

szabi

újabb szabadságnak nézek elébe holnap...mivel anyák napi ünnepély lesz a suliban, és korábban kellett volna lelépnem, így inkább itthon maradok...körmöt akartam magamnak építeni, de az egyik olyan picire beszakadt, hogy nem tudok sablont tenni rá...így a körmözés tolódik...de sebaj, legalább lesz időm sütit sütni...és ha szerencsénk lesz, Zé-nek is lesz ideje és módja kilógni ebéd időben ;) ha így lesz, hoz fincsi kaját, gyorsan megesszük, és még lesz egy kis időnk összebújni is...de jó lenne...

szakad

az eső:( azt hiszem, a mai majális programunk átszervezést kíván...ha csak délutánra nem javul az idő...

kisfiam annyira élvezi, hogy Ő mehet le a ház aljához a kis közértbe vásárolni, hogy reggel még az sem érdekelte, hogy esik az eső...felvette az esőkabátját, és ment vásárolni...olyan kis cuki :) tényleg kezd már igazi nagyfiús lenni...

ettől az időtől nincs kedvem semmihez :S

ebédre megyünk a szülőkhöz anyáknapozni...

isteni

jót bicajoztunk ma...bár délutánra terveztem a tekerést, kisfiam megfűzött még ebéd előtt, hogy menjünk akkor...szerencsére hallgattam rá, már kb fél órával ezelőtt iszonyú zuhé volt itt, és ha délutánra hagyjuk, tuti pont elkapott volna minket az eső...egy bő 1,5 órát tekertünk, és számomra meglepő, de tök jó sok bicikliút van itt kiépítve...nem is tudtam...ki is használtuk, mert így ki mertem vele menni a forgalmasabb útszakaszokra is...bár hozzá kell tennem, hogy a bringa úton, zöld lámpánál, a kanyarodó autók ugyanúgy basznak megállni, ahogyan a gyalogosokat sem engedik át a zebrán...én még oké, hogy simán megállok, de a kölöknek azért ez még nem megy olyan reflexszel, mint nekem...

szombat

reggel 6:17-kor arra ébredek, hogy a fiam jön-megy a lakásban, majd bezárja a fürdőszoba ajtaját...akkor már tudtam, hogy fogat most...majd utána visszaosont a szobájába, és felöltözött...aha, pontosan tudom, ezt miért csinálta...mert számítógépezni akart...és naná, hogy be is kapcsolta a gépet...kis szaros, pontosan tudja, hogy nem szoktam reggel megengedni, amíg nem öltözött fel, nem mosakodott meg, és persze nem reggelizett...most ugyan a reggelit kihagyta a sorrendből...mikor mentem be a szobájába, egyből ezzel kezdte...mostam fogat, és fel is öltöztem...majd ránézek a gyerekre, látom, a tegnapi zokni van rajta :D mondom neki, hát miért a tegnapi szennyes zoknit vetted fel? azt mondja erre...de hát az nem szennyes, akkor a szennyes tartóban lenne...aha, ott lenne a helyes, ha tegnap nem lett volna trehány, és oda tette volna :D:D

szép idő van ma is, azt hiszem, megpróbálkozunk a közös biciklizéssel...most először nem futni vagy görkorizni fogok mellette, hanem én is bicajozom...meglátjuk, hogy megy együtt :)

hatalmas

munka folyt ma az irodában...konkrétan fél 12-től a legtöbb gépen a youtube, és mint a hülyék, bámultuk a királyi esküvőt :D tudunk mi melózni ha kell, kérem szépen :D
és mivel olyan modern böngésző van a gépekre töltve, hogy még a youtube is alig indul el rajta, és állandóan akadozik meg lefagy, így kb körpanorámában néztük, attól függően, hogy kinek a gépén nem volt lefagyva :D

az export osztály meg dolgozott, és dolgozott, tuti a guta ütötte meg őket, hogy mi meg kurva jól érezzük magunkat munkaidőben :D

hát kérem, ez van, itt még így is jól megy a meló :D

csak lenne már 5 óra, hogy húzhassak haza, ma nagyon nem érzem a meló ízét

csodás

napra ébredtem...igen, igen, ma reggel jött Zé...végre...atyám, de rég láttam...percekig csak szorosan öleltük egymást...legszívesebben sosem engedném el...a kezemen, az arcomon még érzem az illatát...de jóóó volt...már most várom a következő alkalmat, hogy újra együtt legyünk...nem akarom elkiabálni, de ha minden jól megy, a jövő szombatot teljesen együtt töltjük...juhéjjjj

mai

nappal végre, visszatértünk a normál kerékvágásba, ami Zé-vel való kommunikálásunkat és rendszerünket illeti...ma reggel már a megszokott módon, szokott időben tudtunk beszélni, ettől pedig jól indult a napom...plusz még egész nap kaptam a szebbnél szebb üzeneteket, maileket...jajj, de nagyon hiányzik már, alig várom, hogy péntek reggel legyen, és jöjjön...

jól

kiszúrtam magammal tegnap...ahogy akartam, az egész nap rólam szólt...magyarul nem csináltam semmit, csak hódoltam a pihenésnek, lustaságnak...na kérem, ennek meglett az eredménye...úgy beállt a derekam a sok fekvéstől, mint  a jancsiszög...fáj minden mozdulat...ezt tetézve, ma reggel még lábat gyantáztam, amihez némi balettozásra is szükség volt, hogy mindenhol le tudjam tépni  a nem kívánt szőrzetet...jajjj nekem, végem van, rá is kenek vmi varázs krémet...:S

tisztaság

tisztaság, rend, és jó illat uralkodik a lakásban...elkészültem a tavaszi nagytakarítással...hű, a fiam szobája volt a legnagyobb falat...ott kb földrengés utáni állapot volt :D

és még a biciklim is rendbe lett téve, hála és köszönet érte Ádámnak..már csak pumpát kéne előkerítenem, de nem találom...remélem apáméknál van...úgy rémlik, oda vittem át legutóbb...ha nem, kénytelen leszek lecipelni a kútra, és felfújni, mert holnap akarok vele tekerni...

most meg, mint a jó gyerek, már egy órája fekszem az ágyban, a frissen húzott ágyneműben...és nagyjából perceken belül el tudnék aludni...de nem teszem, mert akkor reggel kukorékolni fogok már hajnalban...

szuper

kis nap volt a tegnapi...az egész napos nagytakarítást tekintve is...egyrészt gyönyörű rend van, másrészt Zé egy csomószor hívott tegnap, harmadszor pedig este még elmentem színházba is...elég fura egy színdarab volt, de szarrá nevettem magam rajta...de mivel a színház miatt nem tudtam a takarítást befejezni, így még a mai napot is erre szánom...ma már az ablakok és a függönyök is tiszták lesznek, és jóóóó illat lesz...sőt, ma még a biciklim is rendbe lesz téve egy kedves ismerős jóvoltából...

ja, Zé még éjjel 1-kor hívott, akkor végeztek a profik a spec-ben, és mentek át az extrém spec-be...szegény, tuti egész éjjel ébren volt, mint én is a múltkor, mikor Ő is versenyzett...ma reggel pedig ismét megy majd ki a nappali spec-be is bíráskodni...örültem, hogy hívott, én kértem, hogy akár éjjel is hívjon, amikor tud...nem akart felébreszteni, de mivel én kértem, Ő betartotta...előtte még küldött egy mms-t is, egy nagyon cuki képről :D ;)

várom, hogy ma is hívjon, amikor tud, mert utána sajnos valószínűleg majd csak kedden tud, bár nem lepődnék meg, ha keresne alkalmat arra, hogy tudjunk hamarabb is beszélni

sőt, apukám el akarja adni a dzsipet, és Zé ráharapott, lehet, hogy megveszi...ezért rögtön kapott az alkalmon, hogy Ő megnézné a kocsit...mert ugye ahhoz fel kell menni az erdőbe...hmm, és nyilván én fogok vele menni, hogy mutassam az utat, nehogy eltévedjen :D jóóó ötlet :D

szép napot Mindenkinek

szabadság

a mai napomat kényszerszabadságon töltöm, mert a vezetőség kitalálta, hogy mindenkinek ki kell vennie legalább 5 napot, május 31-ig...fasza...baromira nem volt szükségem szabira...ez van, legalább lesz időm megcsinálni a tavaszi nagytakarítást...a mai meg a holnapi napom ezzel fog telni...a vasárnapot pedig magamra fordítom...

aztán, hogy a többi napon mit fogok csinálni, amit még ki kell vennem, nem tudom:S tök szar ez így, mert ugye ha meg az év második felében van vki-nek szüksége szabira, akkor meg majd nem tud elmenni...na jó, igazából ez a lényeg, mert akkor elvileg már nem mehetünk a csúcsszezon miatt, de azért akadhat olyan, amikor muszáj...bár nekem még így is marad, pár nap, hogy ezeket és az egész nyári szabimat már beosztottam...

álomszép idő van odakint, bevallom, sokkal szívesebben lennék most egy vízparton, mint itt a lakásban a portörlő ronggyal, porszívóval, és egyéb tisztító szerek társaságában :D

ez van, mára ezt dobta a gép :)

szép

tegnap éjjel, mikor Zé végre visszaért a szállásra, küldött sms-t...éjjel fél 12 volt...aztán még hármat...olyan, de olyan szépeket írt...teljesen odáig voltam...viszont mivel félálomban válaszolgattam neki, reggel, ébredés után azonnal elkezdtem visszaolvasni az üziket, mikor épp jött egy új...a reggeli ébresztős, kedves, szép, szerelmes üzenet, hogy legalább egy ici-picit olyan érzés legyen, mintha együtt ébredtünk volna...HIÁNYZIK, nagyon

kicsi fiam, ma jött velem dolgozni...apósom kettőkor végzett, és utána átvette a gyerekfelügyeletet...
addig nagyon jól elvolt az irodában, naná, hogy körbe volt rajongva a kis szaros...és bevallom, mocskosul büszke voltam rá...imádom a kis hülye fejét :)

tök jó

kis nap volt a mai...reggel Zé hívott, már korán, és elmondta, miért nem tudott jönni...megnyugodtam...szerencsére semmi olyan nem történt, amitől én tartottam...és ma nagyon sokat beszéltünk, és leveleztünk is, lévén, hogy nincs otthon...szeretem, mikor szabadon hívhatom, küldhetek sms-t neki...és ma még fog hívni...tuti...

az idő is baromi szép volt, a munka sem volt vészes, és úgy összességében jó nap volt...
holnap kis kölköm jön velem melózni, ott lesz kb du 1-2-ig, amíg após melózik, és érte nem jön...szeret bejönni a melóhelyemre, mindig jól elszórakozik...aztán nagymamánál tölti a tavaszi szünetet...

:(

hát a mai, nem volt az én napom...minden szép és jó, ami el volt tervezve, kútba veszett...hogy dühös voltam-e...inkább rettenetesen csalódott és szomorú...főleg, hogy a miértjéért reggelig várnom kell...sajnos az az egy mondat, hogy "reggel hívlak és mesélek" sokat sejtet...de tuti, hogy nem lesz vidám a mese...és persze emiatt ma egyedül alszom, és ki tudja, mikor lesz a következő alkalom ilyesmire, már ha lesz-e egyáltalán...

szóval kicsit sincs jó kedvem...pedig már nagyon vártam, nagyon vágytam RÁ...

:(:(:(:(

tuti

jó kis hétvégénk volt..a vasárnap is úgy sikerült, ahogy kellett...délelőtt csodák palotája, tesóm csajszijai is jöttek...nagyon cukik voltak, tökre élvezték...majd haza, kaja, aztán irány a bringázás...most először próbáltuk ki az új bringát..meglepően jól ment neki...aztán unokatesómék utcájába kanyarodtunk...ők meg épp kint voltak...ott ragadtunk...majd este haza...szóval mondhatom, hogy az egész nap tele volt gyerekprogrammal...kisfiam nagyon vidám volt, jól érezte magát...nekem pedig ez, mindennél többet jelent...

anyósos

anyósom péntek reggel felhívott, hogy mi lenne, ha vasárnap elvinnék a gyereket, mert az apjának tartják a szülinapját, meg sógor névnapját, stb...nem ígértem meg neki, de mondtam, átgondolom...elvileg az én hétvégém van, és már terveztünk programot...persze, ha a gyerek menni akart volna, akkor átszervezem...de nem akar...ezt ma közölte is a nagyanyjával...aki tiszta lelkis lett emiatt, és sírt a telefonban, hogy jajjaj, de hát ő erre építette az egészet...fasza...most melyik ujjamat harapjam? kinek tegyek rosszat, kinek okozzak inkább csalódást?...anyósnak, hogy nem beszélem rá a gyereket, hogy menjen, vagy a gyereknek, hogy nem viszem el a csodák palotájába, ahová hetek óta ígérem neki...természetesen a gyerekemnek nem akarok csalódást okozni...főleg, hogy annyira várja...persze ettől még baromi lelkiismeret-furdalásom van anyós miatt...

ha őszinte vagyok, a fiam apjának a szülinapját pont leszarom...ahogyan Ő is a mienkét...a gyerek névnapjára egy tábla csokit sem vett...és ami a gáz, hogy ezt a gyerek jegyezte meg nekem...
és a nagyanyjának is azt mondta, hogy apa szülinapját már többször is megünnepelte, de a csodák palotájában még sosem volt...

na, és akkor így legyek okos, és így döntsek igazságosan...

nem tehetek róla, nekem a fiam a legfontosabb, így az Ő akaratát helyezem előtérbe

ps: épp a tesóméknál voltunk, mikor eme párbeszéd zajlott...persze nagy okos tesómnak ebbe is bele kellett szólnia, mint általában mindenbe, ami a mi életünkre vonatkozik...mintha bármi köze is lenne hozzá...és persze ezt majd ecsetelni fogja anyámnak is, aki majd szintén puffogni fog...

néha úgy elmennék messzire, hogy ne kelljen egy ideig a családom közelében lenni...így mindennaposan néha kicsit sok belőlük...

sikerült

elmentem ma vásárolni, mert ugyebár régóta keresek magamnak cipőt...csak már ötletem nem volt, hová menjek...ma reggel kipattant a fejemből, hogy Campona...összeszedtük magunkat, és irány...és voilá...kaptam cipőt...gyorsan vettem kettőt is :D

aztán még az autósboltba is sikerült oda érnem zárás előtt, ott is költöttem egy "keveset"
most meg, túl az ebéden, lassan majd viszem haza Viki lányt, és ha már ott vagyunk, lecseréltetem a kerekeimet, és ha szerencsém lesz, még az olajat :-)

ja, amúgy tök jó lett Vikinek a fülbevaló, és nem is fájt neki a lyukasztás

végre

péntek van...nehéz volt ez a hét...nem tudom, miért, de nem telt jól
este megyek végre kozmetikushoz, mert úgy néz ki a szemöldököm, mint egy dzsungel, és már a bajszomat is össze tudnám akasztani valakivel :D

jön velem Viki csaj is, neki lövetünk a fülébe likat :) aztán nálunk alszik...kis hülye tinilány :D pont olyan, mint én voltam :D

mai

reggel is nehezen ébredéssel és fejfájással indult...a kis f..om is tele van már ezekkel a frontokkal...képteken vagyok magam kipihenni...úgy érzem magam, mint akit agyon vertek...ettől pedig azért hisztis vagyok...lehet rám férne egy jó erős masszázs, mert az izmaim is nem kicsit feszültek...

mai hisztis bejegyzésemnek vége...

hulla

fáradt vagyok, ismét...vagy még mindig...a szemeim olyanok, mintha összenőttek volna...és a rohadt allergiám is kijött, taknyom, nyálam egybe folyik...

Zé volt reggel...isteni volt...épp kiugrottam a kádból, mikor csengetett...sajna megint csak egy órácska jutott

keddi

kangoo nap a mai ugyebár...hű, de hiányzott...de sajnos mégsem esett túl jól...pokolian sokan voltak, nem volt levegő...és sajnos az egész napos fülfájásom sem tette kellemessé...minden ugrálásnál lüktetett...áááááááá

Zé jön reggel...alig várom...még mindig puncsol...olyan édes, úgy imádom...de azért hagyom, hadd küzdjön csak értem, és a bocsánatomért...még ha már rég meg is bocsátottam...viszont tudja Ő jól, h nem haragszom, de attól még mindig fáj...tehát igenis van helye a puncsolásnak :D

holnap hozom haza a kis csávó bringáját :)

este

melóból haza érve megfűztem a gyereket, hogy ne várjunk a bringa vásárlással, menjünk el, és nézzük meg, mik vannak...be voltam sózva, mert napközben kinéztem egyet, ami nagyon tetszett...először a Hervisbe mentünk, de nem csak, h drágább volt, a kutya oda nem jött hozzánk...úgyhogy kimentünk az Intersportba Vecsésre, ahol napközben néztem...egy nagyon kedves fiatal úr jött oda hozzám, és részletesen elmondta, mire kell figyelni, de ajánlotta, vigyem magammal a gyereket...kiderült, ő volt az osztályvezető...mit ad Isten, mikor este vissza mentünk, pont szembe jött velünk...megismert, és már ment is oda a bringához, amit kinéztem...kb körbe ugrált minket, segített, kedves volt és türelmes...ezt szeretem...ilyen helyen szeretek vásárolni, akkor is, ha kicsit drágábban jutok hozzá a motyóhoz...megvettük a bringát, és még egy színben hozzá illő bukósisakot is kapott a kölök...kis hülyém, tökre örült...de olyan kis lökött volt az üzletben, bohóckodott, tetszett neki, h mindenki rá figyel, és persze, h produkálta magát :)

na szóval ma is sikerült egy valag pénzt elköltenem...sebaj, a gyerek öröme a legfontosabb

apró

részlet...csak a hangulat kedvéért...szóval már a kocsiban elkezdődött a buli :) épp a pálinka múzeumba tartva...szigorúan csak pálinkát szürcsölgetve :)

dög

fáradt vagyok...meg van a böjtje a hétvégi lumpolásnak...
naná, hogy az irodába érkezve, egyből előjöttek a hétvégi események, nagy röhögések közepette néztünk vissza néhány videót...jó buli volt, így kicsit megéri ma fáradtnak lenni :)

szerencsére nincs sok munka, ebéd időben próbálok kimenni a sportboltba, és megnézem a bringákat a kisfiamnak

hétvége

mit is mondhatnék...tökéletes volt...kezdve azzal, hogy Zé szombat reggel nálam kezdett, már fél7-kor...már önmagában, ez széppé tette volna a napomat, de ez még csak a kezdet volt...délelőtt a városban próbáltam cipőt venni, semmi siker :( utána viszont irány a céges party...már az oda vezető úton meg volt a kellő hangulat, rommá nevettük magunkat...aztán oda értünk...Izsák, El Bronco lovasfarm...álomszép hely, hatalmas farm, igényes, és gyönyörű helyen...a programok szuperek voltak...lovasbemutató, lovaskocsikázás, madárgyűrűzés..estére kaptunk egy tánctanárt, salsa és cha-cha tanulás...hű, és én alapból imádom a latin zenét, táncot, forr, pezseg tőle a vérem...rengeteget táncoltam, utána pedig az ereszd el a hajam buli....pálinka, caraoke, és minden, ami kell...reggel haza, most meg itt pihegek hulla fáradtan...még szerencse, hogy Richike programot szervezett a kis barátjával, így Ő most ott van, tudok kicsit pihenni...

szóval, szuper egy hétvége volt...

:)

már csak 10 óra, és Zé itt lesz...alig várom..megpróbálok hamar elaludni, hogy ne menjen lassan az idő, és csak az óra csörgésére legyek végre figyelmes...

úúúúúúúúgy várom már :)

ebéd

és igen...Zé jött :) nem csak fagyit ettünk, végül komplett ebédidőt töltöttünk együtt...édes Istenem de jó volt újra látni, érezni az illatát, megérinteni, megcsókolni...egyem a szívét, nem győzte elégszer elmondani, mennyire szeret, mennyire hiányoztam, és mennyire szép vagyok...na igen, Ő egy férfi, ízig-vérig...aki tudja, mi kell egy Nőnek, mitől érzi magát egy nő, NŐnek...és még ráadásul őszinte is, mert tényleg így is gondolja...

jajj, csak lenne már holnap reggel...alig várom, hogy a karjai közt tartson

de a mai napomat már széppé varázsolta...piszkosul szerelmes vagyok ebbe a Férfibe :):):)

szent

a béke...na nem mintha összevesztünk volna...olyat mi nem szoktunk...max megkérdőjelezzük a viszonyunkat...ahogyan tegnap is...mert hülyék vagyunk...hol Ő, hol Én...de persze nem bírtam sokáig, olyan édesen puncsolt...alig várta, hogy eldöntsem végre, elhajtom-e a f..ba (az ő szavaival élve), vagy sem...amint megkapta a levelet, már hívott is...a hangján hallottam, hogy akkora vigyor van a száján, hogy kis híján körbe szalad a fején...helyes, örüljön is nekem...persze most már én is alig várom, hogy jöjjön szombat reggel...bánom is én, hogy milyen korán kell miatta felkelnem, és hogy csak kb másfél óránk lesz...de az csak a miénk...utána megy útjára, és nekem is lesz dolgom, főleg, hogy ugye én is megyek a buliba...ha bele gondolok, hogy pont abba az irányba megyek, amerre Ő is lesz...hmm

sajna holnap otthon lesz, de azt mondta, fog hívni, és megpróbál délben felém jönni, hogy tudjunk fagyizni...igen, egy fagyiért (Velem) képes úgy intézni, hogy Piliscsabáról Vecsés felé legyen dolga...IMÁDOM...

és persze veszettül hiányzik

jobban

vagyok...persze nem teljesen, de egy fokkal...este bőgtem egy jót...nem csak a tegnap történtek miatt...este még az ex férjem is megtalált a faszságaival, és sikerült neki is kellően felbaszni az agyam...annyira, hogy eltörött a mécses...de bevallom, jól esett...

Zé is szenved...helyes, szenvedjen is...és puncsol :) ezt már szeretem...hagyom magam még egy kicsit...de "sajnos" úgyis az lesz a vége, hogy alig fogom várni, hogy szombat reggel becsengessen...mert hát SZERETEM...és Ő is szeret

:(

ezt az infót most nem akartam hallani....és mégis akartam, hisz én kérdeztem rá...de a rohadt életbe...nem, nem akartam tudni, vagy inkább tudomást venni ennek a lehetőségéről...holott pontosan tudtam, hogy bármikor sor kerülhet rá...hisz az "lenne" a normális...hisz én vagyok az a bizonyos harmadik...de ez meg most pokolian fáj...kimondhatatlanul...a rohadt életbe...miért? miért mindig ÉN járok így, miért mindig velem történik ilyen, miért mindig ÉN szenvedek...elegem van már ebből, kurvára elegem...

azt hiszem, ma este jót fog tenni, hogy egyedül leszek...magamra zárom az ajtót, csak a csend, a sötétség lesz, és ÉN...
nem akarok gondolkodni...az mindig csak fáj...

a kurva életbe...nagy kérés, hogy egy kicsit, csak egy kicsit lehessek én is BOLDOG????

***

sajnos, tegnap nem sikerült elmennem edzeni...ezt most azért érzem rendesen...fáj minden tagom, jó lett volna kicsit megmozgatni...
kisfiúnak megint kipöttyösödött a háta, pont úgy, mint vasárnap estére...remélem, csak vmi allergia, csak tudnám, mire...

ma anyuéknál alszik, lévén holnap nincs neki suli...így a tegnapi szabad estém mára tolódik...el is megyek gyorsan szoliba :) már nem voltam harmadik hete...de ma sztem már fizetést is kapok...így igenis ennyi jár nekem, és megyek...

úgy néz ki, Zé szombat reggel át tud jönni hozzám...igaz, alig egy órácskát lenne ott...ami persze nem elég, de több, mint a semmi...olyan rég láttam már, hogy lassan elfelejtem, hogy néz ki :( ha nem szeretném ennyire, már rég lezártam volna ezt az egész viszonyt, mert be kell vallanom, nekem azért ennyi együttlét igenis kevés...de egyelőre szeretem, így pofám lapos, és tűrök...

utálom

a hétfőket...ma is elég nehézkesen indult a nap...mivel tegnap későn értünk haza, gyerek is később feküdt le, így Ő is nehezebben kelt...emiatt persze a reggeli veszekedésünk is előjött...viszont ma is szép az idő, Zé-vel is beszéltem már elég sokat, így alapvetően nem panaszkodom, jó napom van...Zé ide akart jönni hozzám felgyőről haza felé jövet, de sajna pont rátelefonáltak, hogy siessen vissza az irodába...emiatt kimaradt a fagyizás :(
pedig de jóóóó lett volna látni, hozzá bújni, érezni kicsit az illatát, a bőrét, az érintését...

jajjj de nagyon hiányzik...

nézegetem a nyaraláshoz a lehetőségeket...de rájöttem, hogy nincs kedvem kettesben menni a gyerekkel...tavaly sem kettesben voltunk, és tök jó volt...persze, imádom, meg minden, és jól el lehet vele lenni...de mégsem túl jó, hogy még a pihenés alatt is "csak" a 8 éves gyerekemmel tudok beszélgetni, és senki mással...:( ráadásul neki is jobb, ha van a környezetében gyerek, akivel lefoglalja magát...

***

délután átmentünk unokatesómékhoz...ott voltak még a tesómék is...az 6 gyerek együtt tök édesek...volt ám zsivaj néha...most még nővérem is egész normális volt...persze, mikor Zé hívott, akkor azért tett megjegyzést...de pont leszarom...most is még beszéltünk, Zé még úton van...szegény, nagyon soká fog még haza érni...de már alig várom, hogy reggel hívhassam, és halljam a hangját...most már Ő is egyre többször mondja, hogy hiányzom, és jó lenne velem lenni...ez jó érzés, nagyon jó...hogy tud ennyire hiányozni...

Richiknek meg tiszta kiütés lett a háta, itt vakaródzott szegénykém...adtam neki gyorsan kalciumot, meg fenistil cseppet...remélem tényleg csak allergia, és reggelre elmúlik...

névnap

leges-legelőször BOLDOG NÉVNAPOT drága kisfiamnak...

ma is szép a idő, így ma is próbálok némi szabadtéri programot kitalálni...aminek gördeszkázni tanulás lesz a lényege :)

Zé már korán útnak indult az autójáért, onnan  pedig megy tovább Kécskére, pályaépítésre...ma nagyon jó kedve volt, naná, hisz megint az autózáshoz kötődő programja van...és megint mondta, hogy vágyik rám, hogy már Ő is szeretne látni és érezni...na, ez az, ami hiányzott nekem az elmúlt napokban...ilyenkor, ha nem mondja egy ideig, kicsit mindig bedepizem...de most feldobott, és jó kedvem van...és várom, hogy eljöjjön a pillanat, mikor újra a karjaiban lehetek....úúúúúúúúgy szeretem <3

délután átmegyünk Éviékhez, remélem még akkor is jó idő lesz, és tudunk az udvaron lenni, a levegőn...ott lesznek tesómék is, így azért kicsit másabb lesz, nem lehet majd olyan jót dumcsizni Évivel...

szombat

azt hittem, ma végre kicsit tovább aludhatok...de miért is vagyok ilyen naiv...naná, hogy még fél 7 előtt jött az ébresztő...kisfiam személyében...pihe-puha bababőrével bekúszott mellém, simogatta az arcom, és szuszogott :)...kedvesen hagyott még pihenni...de 7-nél tovább nem bírta, akkor már nyüzsögni kezdett...bezzeg, ha suliba kell menni, és kelni kell, akkor nem megy így :)

gyönyörű szép idő ma, reggel mosás, erkélyre teregetés, majd ház előtt gördeszkázni tanulás...aztán barátnőzés, Duna-parton fagyizás, sétálás, játszóterezés...

most meg tükörtojás illata terjeng, kiskölök vacsizik...azért álmos vagy, kiszívott a levegő...

végre

péntek van...jöhet a pihi...ma azért volt még rohanás jócskán napközben...de szerencsére kis drágámnak meg tudtam venni a gördeszkát. szüleimtől kapja névnapjára...mivel ők nem lesznek itthon vasárnap, így ma oda is adták neki...olyan édes volt, tágra nyílt szemmel, tátott szájjal nézte,és fogta a fejét...annyira cuki volt, már régóta vágyott rá...na, engem ezek a pillanatok is boldoggá tesznek...már látom, holnap egész nap gyakorolni kell vele...na én sokat nem tudok neki segíteni, majd rájön magától, hogyan kell vele menni :)

jó

a kedvem, salalalalala...ma kaptuk meg az éves bónusz papírt, ami tartalmazza, mekkora suska üti a markunkat...hááááát, több, mint amire számítottam :)...alig várom, hogy jövő héten jöjjön az sms a fizumról....csak sajnos már most megvan a helye a pénznek...de legalább mindenre futja, amire akartam...remélem

jobban

az van, hogy rájöttem, miért voltam 2-3 napja hulla depis...há' mert megjött...pedig még nem kellett volna, volt még 4-5 napom, főleg, hogy még március van...és érezhetően jobb a hangulatom is, leszámítva a fejfájásomat...Zé-vel is beszéltem nem rég, Ő is mondta, jobb a hangom is...de persze azért még szomorkás vagyok, ha eszembe jut, lehet sokáig nem látom...de arra is rájöttem, hogy úgyis megvárom...még ha néha hisztis is leszek emiatt...mert SZERETEM...

***

a hónap utolsó napja...gyönyörű napsütés...ezt már szeretem. jól aludtam, jól keltem, Zé-vel jókedvűen beszélgettünk reggel...kezd helyre állni a lelkem...remélem, nem csak pillanatnyi állapot ez, hanem végre tartós lesz...kezdek belenyugodni Zé hiányába...rájöttem, tök mindegy, hogy görcsölök-e vagy sem...ha lesz módunk úgyis találkozunk, ha nem, akkor úgysem tudunk, ha hisztizem, ha nem...megpróbálom a dolgok jó oldalát nézni...persze ettől még pokolian hiányzik...

haza

már csak fél óra, és indulhatok haza...de már most mennék...meló elfogyott, ami meg van, ahhoz nincs kedvem...majd holnap...

sikerült ma kimennem a postára, és befizetnem a március(!) rezsit...vagyis egy részét...kb 2 perc alatt szabadítottam meg magam 50 ezer pénztől...és ugyebár van még otthon csekk...de ha azt is befizetném, kb 5 forintom nem maradna...és fizu még csak jövő héten...ja, és hogy még tankolnom is kell...meg a gyereknek névnapi ajándékot venni...

na kérem szépen...ilyen az, amikor a hó végén sakkozunk a csekkekkel és a pénzzel

utálom állapot ez...soha többet nem megyek beteg állományba, mert az az egy hét 20 ezrembe fájt...és most pont az az összeg hiányzik :(

reggel üzentem is fiam apjának, hogy a márciusi(!) gyerektartást jó volna, ha utalná...khm...

szomorkás

a kedvem...tuti, megint csak az én hülye agyam kombinál...de attól, hogy ezt tudom, még nincs jobb kedvem

"Sírni tudnék, annyira szeretem őt Sírni tudnék, mióta megláttam őt. Már jó ideje a szívem van tele vele... "

http://www.youtube.com/watch?v=E_CCUXwPKak

szerda

meglepő módon jól aludtam éjjel, mégis iszonyú fáradtan keltem...
Zé-vel beszéltem reggel, elég sokat, egészen jó kedve volt...viszont sajnos semmi bíztató arról, hogy mikor tudunk újra találkozni...ettől pedig pokolian szar a kedvem...ha nem jön közbe semmi pozitív lehetőség, akkor, minimum 4 hetet kell várnom...de én ennyit nem tudok, és azt hiszem, nem is akarok...legalábbis addig nem, amíg nam kapok valami jelzést arra, hogy neki is rossz, és Ő is szeretné megoldani, hogy találkozzunk...remélem így lesz...addig ezt a hozzáállását megpróbálom betudni a betegségének és emiatti negatív hangulatának...

úgy látom, egész kis depis bejegyzés sorozat sikeredett mostanában

...

sajnos nem mondhatnám, hogy az agyam tisztább lett, és hogy jobb a kedvem...bár Zé délután már a telefonban nem volt olyan kedvetlen, de akkor is...belegondolni sem merek, mikor tudunk újra találkozni...sajna holnap reggel sem tud jönni, mert 9-re Zalában kell lennie :(

remélem reggel jobb kedve lesz...ha nem, rá fogok kérdezni, miért ilyen búval baszott...és remélem, hogy megint csak én pörgöm túl a dolgokat, és az én agyam kombinál csak faszságokat...ez van, női aggyal élek :D

vágyom ki a szabadba...olyan szép az idő...lehet, hogy még a hétvége hatása alatt vagyok, és ezért nem érzem a munka ízét?
vagy pusztán csak a tavaszi fáradság lett rajtam úrrá???
vagy pusztán megint előjött a depim, a kilátástalanság, és "boldogtalanság" miatt??

oké, ha Zé-vel vagyok, minden szép és jó, de amikor nem, és amíg nem tudom, mikor lesz újra alkalmunk együtt lenni, az maga a pokol...de ezt úgysem érti az, aki nincs, vagy sosem volt abban a helyzetben, mint én...szóval azért nem mondhatom, hogy teljesen boldogtalan vagyok, de azt sem, hogy happy minden...

ráadásul egy rakás pénzre lenne szükségem ahhoz, hogy stabil(abb) lábon álljak...nemsokára jön a jutalom, de sajna, már most tudom, hogy mire kell, hogy költsem ahelyett, amire szerettem volna...

viszont vannak emberek a környezetemben, akik csak azt látják, hogy jövök-megyek, élem az életem, és ezt szóvá is teszik, de foglamuk sincs arról, hogy mi zajlik bennem emögött, és milyen áldozatokat hozok nap, mint nap...

sebaj...süt a nap, és az én depim is elmúlik előbb-utóbb...remélem kangoo-n kiugrálom magamból

kedd

kora reggeli jó hí, hogy Zé jobban van...már a hangja is és a kedve, hangulata is jobb volt...hállelújja...nem szeretem, ha nincs jól, mert olyankor nagyon távolságtartó...ami persze érthető is...főleg, hogy férfi ember, büszke, nehogy már egy nő elgyengülni lássa :):):) amúgy meg ugyebár kedd van, ami az én napom...így az estém szabad, hiszen kangoo van...de úgysem bírom ki, hogy még utána ne menjek be a szülőkhöz, és ne puszilgassam agyon kiscsávót :) ma kevesebb a meló is szerencsére, így a pénteki szabim miatt feltorlódott motyókat rendbe tudom tenni és még a nap is süt :)

verseny

sajnos kisfiam nem ért el dobogós helyezést a kerületi versenyen...és mivel csak az első hármat mondták el, így nem tudjuk, hogy hányadik lett...el volt keseredve, és azt mondta

"sajnos nem nyertem, akkor nem jutok el az országos versenyre, és nem tudok kezet fogni az igazgató nénivel"
egyem is meg...hát én erre meg azt mondtam, hogy a részvétel a fontos, és én így is nagyon büszke vagyok rá...mellesleg baromi csinosan volt felöltözve, még magának is tetszett...belenézett a tükörbe, és közölte anyámmal

"mama, tényleg csinos vagyok, úgy nézek ki, mint egy kis polgármester" :):):)

hát lehet Őt nem imádni???? dehogy....
még akkor is imádom, amikor rossz és veszekszem vele :)

semmi különös

megint süt a nap...én pedig ülök az irodában...kisfiú már a kerületi versenyen...beszéltem anyámmal, szerencsére egész jól volt a gyerek ebéd időben...így van esély rá, hogy nem ott kapja el a köhögő roham...egyem a kis szívét, nagyon drukkolok neki... tele a hasam, nincs kedvem ma már semmihez...fél4-től idegesítő és unalmas fejtágításra kell mennem...pedgi munka van bőven, de ezzel elvesznek egy órát az életemből... Zé-vel reggel óta nem beszéltem, már hiányzik, de mindejárt fel is hívom... épp most néztem a honlapon, már fent vannak a verseny eredmények...ott virít a neve a dobogós helyezésnél...büszkebüszkebüszke :) <3

hétfő

utálom a hétfő reggeleket...de azért szép jó reggelt...kisfiam továbbra is baromi náthás, és köhög, remélem azért a verset végig tudja majd köhögés nélkül mondani...meló indul ezerrel, hát mit mondjak, unatkozni nem fogok...Zé megint beteg...pokolian fáj a torka...oké, tudom, már novembner óta így megy, remélem, most már hamarosan kiderül, mi az oka...aggódom érte...bízom benne, hogy meggyógyul végre...és persze önző módon sem szeretném, ha otthon kellene maradnia, mert akkor még beszélni sem tudunk, nem hogy találkozni...persze nem ez a legfontosabb, hanem, hogy ne legyen semmi baja, de azért én is lehetek picit önző...vagy nem? de... meló indul....3, 2, 1

este

pici fiam haza érkezett az apjától... mondanom sem kell, hogy tiszta takony szerencsétlen...nem is tudom, miért lepődöm meg ezen...persze se gyógyszer, se orrcsepp, semmit nem vettek neki, de még arra sem volt képes az apja, hogy szóljon, én vegyek...így itt álltam vasárnap este, hogy kösz bazdmeg, de most mehetek patikába, ráadásul ügyeleti díjért gyógyszert venni...pedig holnap lesz a kerületi szavaló verseny, ahol Ő indul...ezért duplán remélem, hogy nem lesz reggelre rosszabbul...bízom benne, hogy köhögés nélkül végig tudja majd mondani a verset...

amúgy meg hulla fáradt vagyok, mégsem tudok még aludni...fura, hogy nincs mellettem Zé...nagyon jó volt vele aludni 3 éjszakát :) HIÁNYZIK nagyon...mert csak...

Bendegúz

az én pici fiam...imádom...már ezerszer meghallgattam, nem tudom megunni :D

http://www.youtube.com/watch?v=_oYb4rCrERI

első

az első blogbejegyzésem :)
fura...írtam már naplót neten, de ez azért más...no, lássuk, pici életem történéseit...

az a helyzet, hogy eszméletlen hétvégében volt részem...tömény, eseménydús, és persze pokoli fárasztó, de megérte...Zé király volt...olyan büszke voltam rá...legszívesebben a világnak is szétkürtölném, hogy igenigenigen, Ő az enyém...de sajna nem tehetem...ilyen az élet...nekem most ez jutott...nem számít, csinálom amíg csak bírom...mertcsakazé'

most meg csak pihegek, és várom, hogy pici fiam úja itthon legyen, és jól megölelgessem...