:(

ezt az infót most nem akartam hallani....és mégis akartam, hisz én kérdeztem rá...de a rohadt életbe...nem, nem akartam tudni, vagy inkább tudomást venni ennek a lehetőségéről...holott pontosan tudtam, hogy bármikor sor kerülhet rá...hisz az "lenne" a normális...hisz én vagyok az a bizonyos harmadik...de ez meg most pokolian fáj...kimondhatatlanul...a rohadt életbe...miért? miért mindig ÉN járok így, miért mindig velem történik ilyen, miért mindig ÉN szenvedek...elegem van már ebből, kurvára elegem...

azt hiszem, ma este jót fog tenni, hogy egyedül leszek...magamra zárom az ajtót, csak a csend, a sötétség lesz, és ÉN...
nem akarok gondolkodni...az mindig csak fáj...

a kurva életbe...nagy kérés, hogy egy kicsit, csak egy kicsit lehessek én is BOLDOG????